Amszterdam, kompátkelés

2015. május 10. 08:00 - 16:00

Megérkeztünk Amszterdamba. Nagy város, szűk utcák, magas házak, sok hajó és csónak, rengeteg bicikli. Köztudott, hogy a lakosok imádnak biciklizni, így mindenhova biciklivel mennek. Tehát ha körbenézünk mindenhol kerékpárt látunk és állítólag Amszterdamban több bicikli van, mint ember. Tömegközlekedésük gyors, sűrűn járnak ott is a villamosok. Akár hajóval is el lehet jutni A-ból B-be. 

 

Amszterdamban első utunk célpontja a Van Gogh múzeum volt, ahol egy kis sorban állás és a jegyek kiosztása után bemehettünk a festőnek állított múzeumban. 

"Van Gogh teljesen a festészetnek szentelte magát. Hágában élve eleinte a bányászok életét örökítette meg vázlatain, majd a parasztok mindennapjait ábrázolta sötét tónus képeken. Csendéleteket festett, amelyek távol álltak a megszokott polgári nyugalomtól. Van Gogh a szegények asztalát mutatta be sötét színekkel, lerí róla az őt körülvevő nyomor, kilátástalanság. Ebből a korszakából származik első nagy visszhangot kiváltott képe, a Krumplievők. Művén megfosztotta parasztjait az elvárt pátosztól: fáradtak, kimerültek, füstszagúak. Ezzel van Gogh felrúgta az addigi szabályt, amely a parasztokat a föld egyszerű, boldog népeként ábrázolta."    

A múzeum után a belvárosban sétáltunk, később pedig egy hangulatos sétahajózáson vettünk részt. Kellemes időtöltés volt, tetszett. Először kicsit féltem, hogyan fogunk majd átmenni a hidak alatt, mert nagyon alacsonyan voltak, de éppen átfértünk. :D A hajókázás után bementünk teljesen a város közepére, majd kaptunk ott szabadidőt. Kicsit éhesek voltunk barátnőmmel, így bementünk egy Mekibe, és angoltudásunkat megmutatva kértünk 2 darab kicsi menüt, mire 2 óriási menüt kaptunk. Először néztük is, hogy valami nem stimmel, de mivel éhesek voltunk, belénk fért. :D Persze nem maradhatott el a szuvenírvásárlás sem, így a találkozó időpontja előtt 5 perccel gyorsan átfutottunk venni apróságokat.

 Amszterdam belvárosából elindultunk az északi partig, ahonnan komppal utaztunk át Newcastle-be, Anglia legészakibb részéhez. A komphoz tartó út körülbelül volt 2 órás, így nem volt vészes, meg örültünk is annak, hogy ülünk, hiszen egész nap álltunk. 

A kompunkat nem nagyon láttuk, de annyit tudtunk róla, hogy kabinokban leszünk négyesével, 11 emeletes a komp és 17 órás az út, így másnap reggel fél tízkor kötünk majd ki Anglia partjánál. Ugye korábban kellett odaérnünk a becsekkolás miatt, de így is volt időnk. A váróteremből már láttuk a hajót, óriási volt, akarva-akaratlanul nekem a Titanic jutott az eszembe.

Forrás: Google

A kompunk neve DFDS Seaways volt (ami jól látható a képen is). Sajnos a képet nem én készítettem, mert nem fért volna bele a kamerába és mert nem is volt rá alkalmam. Nagyon tiszta volt a komp, kívül és belül is. A komp ugye 11 emeletes volt, legtöbben a második emeleten voltunk, pont a vízállásánál. Páran az ötödik emeleten voltak, de mind megvoltunk. A buszunk pedig a hajó gyomrában volt. A fedélzeten kedvesek voltak, bármi problémánk volt, fordulhattunk hozzájuk nyugodtan. Volt egy bolt (ami piszok drága volt), moziterem, külön VIP rész is volt. A mentőcsónakokról szintúgy a Titanic jutott az eszembe. Ezzel el is szórakoztunk, hogy a Titanicon is kevés mentőcsónak volt, utasból viszont rengeteg, pont úgy, mint ezen a kompon. Jó volt, mert nem éreztük annyira a dülöngélést. A kilátás pazar volt, bár egy idő után csak a tengert láttuk, semmi mást.

Páran le szerették volna fotózni a naplementét, de még este 11-kor is magasan állt a Nap, így ez a hajó elúszott. Szó szerint elúszott, mert mentünk a tengeren, balra víz, jobbra víz, én meg egyre jobban éreztem a dülöngélést, rosszul voltam. Természetesen kaptam egy tengeribetegség elleni gyógyszert, amit be is vettem este fél 8 körül. A kabinunk elegáns volt, épphogy elfértünk, de a hosszú buszút után kellemes volt fekve aludni. 8 körül éreztem a gyógyszer hatását, így jó éjszakát mondtam, és kidőltem. Annyira hatott a gyógyszer, hogy az egész éjjelt végigaludtam egyhuzamban, reggel 7-kor ébredtem fel. Persze tudtam volna még aludni, de már nem éreztem a gyógyszer hatását. Még a kikötés előtt felmentünk a fedélzetre friss levegőt szívni, ami jót is tett, mert annyira fújt a szél, hogy konkrétan a szél lökött minket, mi nem is mentünk. :D

2015. május 11. 09:35

Kikötöttünk Newcastle partjánál és ezennel megérkeztünk a szigetországba.